Piros csigás hátizsákunkkal elbarangolt mozgalmunk fotósa Nemes Robi és családja egy igazán Slow Art helyre, ami Magyarország egyik legérdekesebb ipartörténeti emléke. A 400 méteres magasságban elterülő mészkőfennsíkra, a Tési-fennsíkra semmi sem vet szélárnyékot, így a szél akadálytalanul söpörhet át. Ritkaságnak számítanak Tés szélmalmai, a régebbi, 1840-es Helt-malom működőképes, az 1924-es Ozi-malom már nem.

Tés a szelek ölelésében…foto:Nemes Róbert /Slow Movement Media

A löszös talaj kedvez a mezőgazdaságnak, így a 19.századi magyar környékbelieknek meg kellett oldani a termények feldolgozását. Az 1800-as évek közepétől négy, holland típusú szélmalmot építettek, hogy vitorlákba fogják az életet adó bakonyi szeleket.

A két felújított szélmalom igazi Slow Art, mivel ipartörténeti, és népi műemlék is. Érdemes egy piknik kosarat bedobni a autó hátsó ülésére pár pohárral, egy hűs, vulkaniukus Laposa-féle Apukám világa olaszrizlinggel majd nekivágni a gyönyörű tési fennsíknak. Le a pokróccal és elő fényképezőgéppel mert csoda vár rátok…

A 4 malomból kettő maradt meg, amelyek köralaprajzú, enyhén karcsúsodó, háromszintes mészkő falazatú épületek, hatlapátosak és deszkások.

Helt József bognármester szélmalmát, a Helt-malmot 1840-ben építette Pircher János malomács. Ennek mintájára, de valamivel kisebb méretben 1924-ben Ozi János asztalos építtette meg szélmalmát.

A Helt-malom naponta négy mázsát is megőrölt, az Ozi féle ennek a felét. A malmok nyolcas vámra dolgoztak: 100 kiló őrleményből 8 kiló illette a molnárt. A Helt-malomban két pár kő, az Ozi-félében egy őrölt.

Gyerkőcökkel is érdemes menni…imádják a Slow kalandokat foto:Nemes Róbert /Slow Movement Media

A Helt-malom az 1950-es évek végéig őrölte a gabonát, és hihetetlen de még ma is működőképes. A szélmalom feltalálásának időpontja és helye bizonytalan. Homályos említések utalnak arra, hogy a mai Irak területén esetleg már több ezer évvel ezelőtt ismerték valamilyen formában. Alexandriai Hérón szélkereke a szélmalom egyik első ismert leírása.

Magyar forrásban a szélmalom szó először az 1577-ben írt kolozsvári glosszákban merül fel, de ez és néhány más említés csak azt bizonyítja, hogy írójuk ismerte a kifejezést, de nem biztos, hogy Magyarországon látott ilyen malmot. Az első bizonyított szélmalom egy 1770-ben kelt tanúkihallgatási jegyzőkönyvben szerepel, mely szerint Debrecen mellett, Boldogfalván 1720-1730 körül állt egy elromlott szélmalom. 

A legtöbb szélmalomnak négy vitorlája van. A vitorlák számának növelése a teljesítmény növekedésével jár a szélkerék tömegének növelése árán. A legkorábbi feljegyzés sokvitorlás szélmalomról Angliából, a Flint Mills, Leeds-i ötvitorlás szélmalomról maradt fenn, melyről John Smeaton 1747-ben számolt be. A soklapátos szélmalmok csendesebb járásúak, mint a hagyományos típusok. Építettek öt-, hat- és nyolcvitorlás malmokat, elsősorban Angliában.

A 6 vitorlás técsi szélmalom foto: Nemes Róbert Slow Movement Media

A tési szélmalom 6 vitorlás típus. A négyvitorlás malmoknál, ha az egyik vitorla megsérül, le lehet szerelni az ellenkező irányú vitorlával együtt, és a malom a javításig két vitorlával is működőképes marad az eredeti teljesítmény körülbelül 60%-ával. A hatvitorlás malom képes működni két, három négy vagy hat vitorlával, így több lehetőséget is kínál sérülés, üzemzavar esetére. Az ötlapátos szélmalom viszont csak öt lapáttal üzemképes, így le kell állítani a javítás befejezéséig.

foto:Nemes Róbert /Slow Movement Media

Az udvarban a kézi mezőgazdasági eszközök mellett megtekinthető Cseszneki Ferenc, uradalmi kovácsmester eredeti állapotában megőrzött kovácsműhelye, mely méltón őrzi a tési iparosok emlékét is. Nem is gondolná az ember micsoda csodák várják, ha elindul lassulni a bakonyi szelek irányába…let’s go Slow!

Ha tetszett a Slow Living cikkünk kérlek oszd meg és likeold Facebook illetve Instagram oldalainkat. Youtube csatornánkon pedig izgalmas videókat is találsz Slow mozgalmi tagjainkról itthon és külföldön.